ÖNKÉNTESSÉG FRANCIAORSZÁGBAN

  

 (Forrás: Az önkéntesség kézikönyve – Jogok, rendeletek,

Ifjúsági és Sportminisztérium, 2000)

 

Kivonatolt fordítás

 

1.        Szabadságok

1.1.  Képviseleti szabadság

Az egyesületi törvény (1901) szabályai szerint létrejött civil szervezetben tisztséget betöltő önkéntesek munkaadója köteles biztosítani a szervezeti üléseken történő részvételhez az ún. képviseleti szabadságot, max. 9 napot évente. Az eltávozást a munkáltató csak abban az esetben tagadhatja meg, és akkor is az üzemi bizottság egyetértésével, ha az a vállalat/vállalkozás megbízható működését veszélyezteti. Minden minisztérium közzéteszi rendeletben azokat a tisztségviseleti beosztásokat, amelyek képviseleti szabadság igénybevételére adnak jogot. Ha a szabadság idejére nem kap fizetést a munkavállaló, kártérítésre jogosult.

(* 91-772 sz. törvény (1991 VIII.7.)

1.2.  Munkaidő kedvezmény

A munkaidő kedvezmény egyeztetésére van lehetőség azért, hogy az önkéntesként vállalt civil szervezeti beosztás összeegyeztethető legyen a munkahelyi követelményekkel. (15. cikk, V. paragrafus, 2000. január 19.)

 

2.        Képzés

2.1.  FNDVA (Fond national pour le développement de la vie associative)

Központi alap, amelynek célja 1985 óta a civil szervezetek saját képzéseinek támogatása, évente meghatározott célkitűzések és képzési típusok szerint, pályázati rendszerben, kizárólagosan a civil szervezetek önkéntesei számára.

Az Alap forrása a párizsi lóverseny-fogadás bevétele. Az Alap (FNDVA) egy 2000-ben született rendelet értelmében (No. 2000-202) az alábbi célokat támogathatja:

-         önkéntesek képzése;

-         országos hatáskörű tanulmányok készítése a civil szervezetek jobb megismerése érdekében;

-         az Alap célkitűzéseinek megfelelően kísérleti projektek támogatása.

Az Alap irányítását/felügyeletét egy 12 miniszteri és egyesületi képviselőkből álló testület látja el.

 

2.2.  Ifjúsági munkások képzése

Az 1963. június 22-n hozott ifjúsági munkás-animátor- rendelet által meghatározott ifjúsági vagy sportszervezetek által szervezett képzéseken résztvevő 25 évnél fiatalabb közalkalmazottak, önkormányzati vagy egészségügyi intézményi alkalmazottak, de a magánszektorban dolgozók is, évi 6 nap fizetetlen szabadságra jogosultak. A szabadság idejére munkáltatójuk járulékfizetési kötelezettsége nem szűnik meg.

(* Vonatkozó jogszabályok:

-         84-16. sz. tv. 34-8. cikk (1984.I.11)

-         84-53. sz. tv. 57-8. cikk (1984.I.26)

-         86-33. sz. tv. 41-8. cikk (1986.I.9.)

-         86-83. sz. rend. 11. cikk (1986.I.17.)

-         63-501. sz. rend. (1963.V.20.)

-         61-1448. sz. tv. (1961.XII.29.))

 

2.3.  Továbbképzés

Több rendelet is szabályozza az önkéntesként végzett tevékenység által támasztott követelmények jobb kielégítése céljából végzett tanfolyamok/képzések támogatását.

Minden munkáltató köteles elősegíteni alkalmazottainak továbbképzését, amennyiben ez a Munkatörvénykönyvben előírtaknak megfelel.  A képzések célja lehet:

-         általános műveltség gazdagítása;

-        ismeretek (általános és szakmai) szinten tartása és tökéletesítése;

-         egyesületi életben betöltött tisztségek ellátásához szükséges tudás megszerzése.

A képzések támogatására két formában kerülhet sor:

-         a munkáltató képzési tervének keretében;

-         az egyéni továbbképzési szabadság keretében.

 

2.4. A megszerzett tudás/képességek elismertetése

Egy 2000. évi törvénymódosítás értelmében a sportegyesületi szakmai vagy önkéntes tapasztalat helyettesítheti az ezen a területen kötelező szakmai végzettséget fizetett munkakör betöltésekor.

2000-ben a francia parlament előtt lévő társadalmi modernizációról szóló törvény javaslata ezt a jogot kiterjesztené a civil szervezetek egészére.

  1. Információ

Minden megyében működik egy civil referens (DDVA) és egy civil információs központ (MAIA).

  1. Felelősség és biztosítás

4.1.1.      Magánjogi felelősség

A bíróság megítélése szerint, amikor egy önkéntes egy egyesület tevékenységében részt vesz, automatikusan ún. „hallgatólagos támogatottsági megállapodást” köt, amely az önkéntest ért esetleges testi sérülések miatt kártérítésre kötelezi az egyesületet.

Amennyiben az önkéntes a károkozó, az egyesület vonható felelősségre (Code Civil, azaz a francia Ptk. 1384.cikk.). Ebben az esetben az önkéntes hibáját vagy óvatlanságát, annak bizonyítása mellett, a vezetői kötelék helytelen alkalmazására vezetik vissza.

4.1.2.      Büntetőjogi felelősség

Az egyesületi vezetők büntetőjogi felelősségét egyetlen rendelet sem szabályozza külön, szándékosan elkövetett szabálysértés esetén állampolgári jogon történik a felelősségre vonásuk.

Ugyanakkor az egyesületi, mint jogi személy felelősségre vonható közjog elleni szabálysértés vétsége miatt (Code Pénal, azaz a francia Btk.121-2).

4.1.3.      Anyagi felelősség

Ugyanaz, mint a büntetőjogi: nincs speciális rendelet, ami az egyesületi vezetésre vonatkozik.

Személyes felelősségrevonás lehet az ő esetükben, ami nem terjedhet ki a szervezetekre.

Külön (szigorúbb) szabályozás vonatkozik azonban azokra a vezetőkre, akiknek az irányítása alatt álló egyesület közszolgálati feladatokat lát el vagy területi önkormányzattal áll együttműködésben és attól pénzügyi támogatásban részesül.

4.2.        Biztosítások

Az egyesület köteles biztosítást kötni arra az esetre, ha az általa szervezett tevékenység során bárki balesetet szenvedne. A biztosítási szerződés megkötésekor minden lehetséges tevékenységet és minden ezekben közreműködő személyt számításba kell venni. Az egyesület kedvezményezettjeit mind a tevékenység során érő külső ill. belső (egyéb résztvevők) által előidézett baleset esetén biztosítani kell.

Az egyesületek önkénteseik számára munkahelyi balesetbiztosítást köthetnek, az elvégzett munka függvényében meghatározott tarifákkal. (pl.: adminisztrátori munkakörre 2000-ben 95 FF/negyedév, egyéb tevékenységre 167 FF és 24 FF a gyűléseken történő részvételre.)

Az egyesület köthet egyéni balesetbiztosítást is, továbbá biztosíthatja helyiségeit.

Az egyesület vezetője hanyagság miatt felelősségre vonható, amennyiben nem fordított kellő figyelmet a biztosítások kidolgozására és ezért baleset esetén az egyesület önkéntese vagy tevékenységének kedvezményezettje nem részesülhet kártérítésben.

4.3.        Társadalombiztosítás

a)      betegségbiztosítás, anyasági segély

Ezeket vagy

-         adott jogviszony (munkavállalói, tanulói, munkanélküli, nyugdíjas) alapján kapja az önkéntes; vagy

-         állandó lakhelye alapján.

Feltétele: 42000 FF/éves jövedelemhatár felett 8%-os hozzájárulás fizetendő.

b)      munkahelyi balesetbiztosítás

Az önkéntes köthet balesetbiztosítást az önkéntes tevékenység idejére. Az adójogszabály 200. cikkelynek hatálya alá eső egyesület önkéntesi számára biztosítást köt, magára vállalja ezek járulékait.

  1. Az önkéntesek és a pénz

5.1.        Az önkéntesség és az egyesületi adórendszer. Korlátok.

Alapelv: egyesület nem folytathat hasznot hajtó (profit termelő) tevékenységet.

Feltételek:

-         önkéntesek vezetik, akiknek nem fűződik egyéni anyagi érdekük az egyesület eredményes működéséhez;

-         nem oszthatja fel a hasznot;

-         tagjai nem lehetnek jogosultak a vagyonra.

A.     Az anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett munka az önkéntesség lényegi jellemzője.

Az egyesület vezetése nem minősült anyagilag érdekeltnek, ha tevékenységéért semmiféle ellenszolgáltatásban nem részesül.

A.1. A vezetők

Az adójogszabályok pontosan körülírják, hogy ki minősül tisztségviselőnek egy egyesületben. Természetesen az ügyvezető igazgató fizetése nem teszi anyagilag érdekeltté a vezetést, de ő a tisztségviselőkből álló irányító testület (kuratórium) alkalmazásában áll és esetleg tanácsadó minőségben lehet tagja a testületnek.

A fizetett munkatársak tagjai lehetnek az egyesületeknek, de tisztséget nem viselhetnek.

A.2. A vezetők fizetése

a)      A vezető tisztségviselők kizárólag költségtérítésben részesülhetnek. Amíg ennek bruttó havi összege nem éri el a minimálbér 75%-át, az egyesületi vezetés nem tekinthető anyagilag érdekeltnek. (4H-5-98)

b)      Egyéb juttatások is adományozhatók , amelyek anyagilag érdekeltté tehetik az egyesület vezetést. (kamatmentes kölcsön, természetbeni juttatás, alap nélküli költségtérítés). Amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy az egyesület vezetésének elsődleges vagy kizárólagos célja, hogy egy olyan vállalkozás számára piacot biztosítsanak, amelyben a szervezet vezetője közvetve vagy közvetlenül érdekelt, az egyesület elveszíti nonprofit jellegét.

5.2.        Költségtérítés

Az önkéntes nem áll pénzügyi jogviszonyban szervezetével.

Költségtérítést az 1901. aug.10-i rendelet 7/2 cikkelye az alábbiak szerint engedélyez:

-         a kuratórium/elnökség határozata, amelyet az érdekeltek távollétében hoz meg;

-         bizonylatok bemutatása a felmerült költségekre.

Alapelv: az önkéntesnek ne legyen anyagi haszna az általa végzett tevékenységből, de ugyanakkor elvárható, hogy költségeit az egyesület megtérítse, amennyiben azok valósak és igazolhatóak.

  1. Különleges helyzetek

6.1.        Ifjúsági egyesületek

Kiskorúak által is létrehozható. A büntetőjogi felelősséget ebben az esetben „gyámként” az országos szövetségek látják el.

6.2.        Munkanélküliek

Tevékenykedhetnek önkéntesként és ez nem lehetetlenítheti el a munkanélkülieket megillető jogait, segélyeit feltéve ha az alábbi előírásoknak megfelel:

-         nem lehet ott önkéntes, ahol korábban fizetett alkalmazott volt;

-         az önkéntes tevékenység nem akadályozhatja a munkakeresésben;

-         munkája nem válthat ki fizetett alkalmazottat.

***

Kiegészítő megjegyzések, adatok:

A francia egyesületi törvény, ami általánosan szabályozza az egyesületek alapítását, gazdálkodását, 1901-ből származik. Az országos szövetségek már intézményesült formában tevékenykednek, sok feladatot átvállalva az államtól és az önkormányzatoktól, ezeknek egy részét törvény szabályozza szintén.

A lakosság száma kb. 55 millió, ebből 10 millióra becsülik az időlegesen vagy tartósan önkéntes tevékenységet végzők számát. Egy 1996-os felmérés szerint a megkérdezettek 96%-a gondolja azt, hogy az egyesületek tevékenységét legjobban az önkéntesség jellemzi.

A franciák 78%-a kapcsolódik valamilyen formában, tagként, tisztségviselőként vagy alkalmi segítőként az egyesületi élethez.