A társadalmi egyeztetés végén kialakult törvény tervezet
Törvényjavaslat az önkéntes tevékenységről és önkéntes jogviszonyról
A Magyar Köztársaság e törvénnyel elismeri a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára végzett önkéntes tevékenységét és támogatja a közhasznú tevékenységek végzésére irányuló szervezett önkéntességet. Az Európában már elterjedt gyakorlatnak megfelelően a törvény megkülönbözteti az önkéntességet a fizetett munka minden formájától, s az önkéntes jogviszonyra vonatkozó jogi szabályozás kialakításával lehetővé teszi a társadalmi erőforrások e hatékony felhasználási formájának elterjedését. A Magyar Köztársaság Országgyűlése az önkéntes tevékenységre és jogviszonyra vonatkozó törvény megalkotásával újabb hatékony lépést kíván tenni az állampolgárok és a civil társadalom szervezetei részvételének erősítése érdekében a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésének folyamataiban. E társadalmi részvétel egyértelmű, biztos jogi feltételeinek megteremtése mellőzhetetlen és elsőrendűen fontos.
A magyar jogrendszer több ponton már ma is érint önkéntes jellegű tevékenységeket. Ezek a jogi szabályozások változatlanul hatályban maradnak, az önkéntes jogviszonyról szóló törvény elismeri e tevékenységek önkéntes jellegét és semmilyen értelemben nem érinti ezek társadalmi megbecsülését és támogatásuk, szervezésük, kedvezményeik rendszerét. Az önkéntes jogviszonyra vonatkozó törvény azoknak az önkéntes tevékenységeknek a jogi szabályozási hiányát pótolja elsősorban, amelyek mindeddig nem tartoztak más jogviszony fogalmi körébe.
1.§ (1) A törvény célja, hogy elismerje és ösztönözze a társadalom tagjainak szolidaritását jelző, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a közfeladatok ellátásában az egyének együttműködését megvalósító önkéntes tevékenységeket.
(2) E törvény hatálya alá tartozik a bármilyen állampolgárságú személy által Magyarországon végzett önkéntes tevékenység, valamint a magyar állampolgárok által magyar szervező vagy fogadó közreműködésével külföldön végzett önkéntes tevékenység.
2.§ (1) Önkéntes tevékenység a magánszemély által más vagy mások javára kényszer vagy ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység.
(2) Önkéntes az a magánszemély, aki az önkéntes tevékenységet végzi.
(3) Nem minősül önkéntesnek az a tevékenység, amelynek alapja munkaviszonynak vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonynak megfelelő tartalmú jogok gyakorlása illetve kötelezettségek teljesítése.
(4) Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója az önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut. Ellenszolgáltatás az is, ha egy másik jogviszonyból eredő kötelezettséget az önkéntes tevékenységgel teljesítenek.
(5) Nem minősül ellenszolgáltatásnak az önkéntes tevékenység végzéséhez közvetlenül szükséges természetbeni juttatás vagy ezek költségeinek az önkéntes számára történő megtérítése, valamint jogszabály által az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban meghatározott jogosultság. Az önkéntes tevékenységhez közvetlenül szükséges természetbeni juttatás különösen a munkaruha, védőruha, balesetvédelmi és betegségmegelőző szolgáltatások, a felszerelés, képzés, szállítás, étkezés, szállás. Szintén nem minősül ellenszolgáltatásnak az önkéntes tevékenységhez kapcsolódó, a szervező, a fogadó vagy más által az önkéntesnek nyújtott erkölcsi elismerés, kitüntetés, alkalmi vagy ünnepi jutalom – a jutalom esetében akkor, ha értéke nem haladja meg a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott adómentes mértéket.
3.§ (1) Önkéntes jogviszony jön létre, ha az önkéntes az e törvénynek megfelelő önkéntes tevékenységre kötelezettséget vállal, az önkéntes tevékenység jogosultja, szervezője vagy fogadója ezt a kötelezettségvállalást elfogadja, s mindez nem tartozik más jogviszony által meghatározott jogok vagy kötelezettségek körébe. Az egyesületi tagsági jogviszony keretében, valamint az alapítványi tisztségviselői megbízási jogviszonyban végzett önkéntes tevékenység alapján - ha megfelel e törvénybe foglalt egyéb feltételeknek - önkéntes jogviszony is létrejön.
(2) Az önkéntes jogviszony alanyai lehetnek az önkéntes tevékenységet vállaló magánszemély (önkéntes), az önkéntes tevékenység eredménye által közvetlenül érintett személy (jogosult), az önkéntes tevékenységet szervező másik személy (szervező), és az önkéntes tevékenység helyszínét illetve szervezeti, működési kereteit biztosító személy (fogadó).
(3) Az önkéntes jogviszony létrehozásához szükséges kötelezettségvállalás önkéntes szerződés keretében történik. Az önkéntes szerződésben állapodnak meg a felek az önkéntes tevékenység elvégzéséhez vagy folytatásához szükséges feltételekben; így elsősorban az önkéntes tevékenység tárgyában, időpontjában és tartamában, az önkéntes jogviszonyban kötelezettséggel és jogosultsággal bíró alanyokban, az önkéntes tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségekben. Jogszabály meghatározhatja az önkéntes szerződés megkötésének részletes szakmai feltételeit és eljárási szabályait.
(4) Az önkéntes szerződést a szervezőnek vagy a fogadónak írásba kell foglalni, ha az önkéntes ezt kéri, valamint akkor, ha az önkéntes tevékenységre irányuló kötelezettségvállalás rendszeres. Rendszeresnek minősül az önkéntes tevékenységre irányuló kötelezettségvállalás, ha az három hónapot meghaladó időtartamra vagy határozatlan időre szól, legalább heti gyakoriságú és hetente összesen legalább kettő óra időtartamú önkéntes tevékenységre irányul. Minden esetben írásban kell megkötni az önkéntes szerződést, ha külföldi állampolgár Magyarországon vállalt önkéntes tevékenységére -, vagy magyar állampolgár külföldön vállalt önkéntes tevékenységére vonatkozik. Az írásba foglalás hiányában is érvényes a szerződés, ha az önkéntes a megállapodás tartalma szerinti és e törvénynek megfelelő önkéntes tevékenységet az erre egyébként irányadó szabályoknak megfelelően elvégezte.
(5) A 14-18 év közötti korlátozottan cselekvőképes kiskorú önkéntes tevékenységre irányuló jognyilatkozata személyes jellegű jognyilatkozatnak minősül, s a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül megtehető, ha e törvény szerint az önkéntes szerződést nem kell írásba foglalni.
(6) Az önkéntes tevékenység teljesítésének feltételeként ellenszolgáltatás érvényesen nem köthető ki sem az önkéntes, sem a szervező, sem a fogadó javára.
(7) Az elvégzett önkéntes tevékenység vagy annak bárhogyan megállapított értéke nem követelhető vissza.
(8) A határozatlan időre és rendszeres tevékenységre szóló önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalását az önkéntes a jövőbeni teljesítésre vonatkozóan bármikor visszavonhatja. A meghatározott eredményre irányuló vagy határozott időtartamú önkéntes tevékenységre irányuló kötelezettségvállalást a kötelezett a teljesítés előtt visszavonhatja, ha az önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalása után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a teljesítés tőle többé el nem várható. Az önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalást olyan formában, alakszerűség és eljárás mellett kell visszavonni, ahogyan az önkéntes jogviszony létrejött.
(9) Az önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalás megszűnik a kötelezett halálával, a jogosult halálával, a szervező vagy a fogadó jogutód nélküli megszűnésével illetve az önkéntes tevékenység lehetetlenné válásával.
4.§ (1) Az e törvénybe foglalt feltételeknek megfelelő önkéntes tevékenység közterhek nélkül végezhető.
(2) Az önkéntes tevékenységhez csak abban az esetben kell hatósági engedély vagy jogosultság, ha a tevékenység végzéséhez jellegénél fogva a jogszabály engedélyt, hozzájárulást vagy nyilvántartásba vételt rendel.
(3) Az önkéntes tevékenységről a szervező és a fogadó köteles naprakész nyilvántartást vezetni, amelyből legalább az önkéntes személye, az önkéntes által végzett önkéntes tevékenységnek időpontja, tartama, helye és jellege megállapítható legyen. Ha az önkéntes tevékenység végzésének feltételeit fogadó biztosítja, a nyilvántartásnak a fogadó személyre, intézményre vagy szervezetre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.
5.§ (1) Az önkéntes köteles megismerni és alkalmazni az adott tevékenységre vonatkozó szakmai, adatvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi és más rendészeti szabályokat; továbbá köteles megismerni és betartani annak a szervezetnek, intézménynek a tevékenységhez kapcsolódó szabályzatait, amelyeknél végzi az önkéntes tevékenységet.
(2) Ha az önkéntes tevékenységet szervező vagy fogadó szervezi, az (1) bekezdésben írt szabályoknak az önkéntessel történő megismertetése, elsajátíttatása, az önkéntes tevékenység szabályszerű végzésére felkészítés a szervező vagy a fogadó kötelezettsége.
(3) Az önkéntesre vonatkozó szakmai, adatvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi és más rendészeti szabályok betartása és betartatása az önkéntes tevékenységet szervező és fogadó kötelezettsége.
6.§ (1) Az önkéntes által az önkéntes tevékenységgel összefüggésben az önkéntes jogviszony jogosultjának, a szervezőnek, a fogadónak, illetve másnak okozott kárért az önkéntes a polgári jog általános kártérítési szabályai szerint felel.
(2) Ha az önkéntes tevékenységet szervező szervezi, a szervező az önkéntessel egyetemlegesen felel az önkéntes által okozott kárért. Az önkéntes tevékenységet szervező személy mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az önkéntes kiválasztásában, felkészítésében, utasításokkal ellátásában és felügyeletében, a kár megelőzése és elhárítása terén felróható mulasztás nem terheli.
(3) Ha az önkéntes tevékenység folytatásának feltételeit fogadó biztosítja, az önkéntes által okozott kárért akkor felel, ha az önkéntes kiválasztásában, felkészítésében, utasításokkal ellátásában és felügyeletében, a kár megelőzése és elhárítása terén felróható mulasztás terheli. Jogszabály felhatalmazása alapján kiadott szabályzat, valamint az önkéntes szerződés ennél szigorúbb felelősségi szabályokat is megállapíthat a fogadó terhére.
(4) Az önkéntes tevékenység során vagy azzal összefüggésben az önkéntesnek okozott kárért a károkozó a polgári jog általános szabályai szerint felel. Ha az önkéntes tevékenységet szervező szervezi, illetve az önkéntes tevékenység folytatásának feltételeit fogadó biztosítja, a szervező illetve a fogadó a károkozóval egyetemlegesen felel az önkéntesnek okozott kárért. A szervező illetve a fogadó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az önkéntes kiválasztásában, felkészítésében, utasításokkal ellátásában és felügyeletében, a kár megelőzése és elhárítása terén felróható mulasztás nem terheli.
(5) Az önkéntes által az önkéntes tevékenységgel összefüggésben okozott kár megtérítésére, valamint az önkéntes tevékenységgel összefüggésben az önkéntesnek okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítás köthető. E biztosítást az önkéntes jogviszony bármelyik alanya megkötheti.
7.§ (1) A szervező vagy a fogadó az önkéntes kérésére igazolást állít ki az elvégzett önkéntes tevékenységről. (önkéntes tevékenység igazolása) Az önkéntes tevékenység igazolása tartalmazza:
a.) az önkéntes tevékenységet szervező vagy fogadó nevét, székhelyét, nyilvántartásba vételi számát és adószámát;
b.) az önkéntes nevét, állandó lakóhelyét, adóazonosító jelét;
c.) az önkéntes tevékenység időpontját, helyszínét, időtartamát és tartalmát;
d.) az önkéntes tevékenységet szervező képviselőjének nevét és aláírását;
e.) az igazolás kiállításának dátumát.
(2) Az önkéntes tevékenység igazolása az (1) bekezdésben írtakon kívül tartalmazhat egyéb adatokat és információkat is a szervező részéről, különösen az elvégzett közhasznú önkéntes tevékenység jellegére, minőségére, értékére vagy a közhasznú önkéntes tevékenységgel illetve az önkéntessel kapcsolatos egyéb körülményekre vonatkozó megállapításokat.
(3) Az önkéntes tevékenységet szervező vagy fogadó által kiállított igazolások egy példányát a kiadásának évét követő öt naptári évig meg kell őrizni, s az abba foglalt személyes adatok védelmét biztosítani kell.
8. § (1) Az önkéntes tevékenységről szóló igazolás alapján jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó szabály, közoktatási és felsőoktatási vagy egyéb intézményi szabályzat az állampolgár, a külföldi, a munkavállaló, a tanuló, a hallgató és más önkéntes számára különböző jogosultságokat, kedvezményeket állapíthat meg.
(2) A munkáltató az önkéntes tevékenység céljára a munkavégzési kötelezettség alól mentesítést, munkaidő-kedvezményt vagy szabadságot biztosíthat.
(3) Az önkéntes tevékenység fogadásával a munkáltató nem válthatja ki munkavállaló foglalkoztatását a jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján alkalmazottal betöltendő munkakörökre.
9.§ (1) A közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet által – a létesítő okiratába foglalt közhasznú tevékenység gyakorlására – szervezett önkéntes tevékenység közhasznú tevékenységnek minősül. (közhasznú önkéntes tevékenység)
(2) A közhasznú önkéntes tevékenység lényeges feltételeiről közhasznú önkéntes szerződés rendelkezhet, amelyben meg kell határozni legalább:
- az önkéntes nevét, állandó lakóhelyét;
- a vállalt önkéntes tevékenységet, annak helyét és időtartamát;
- a szervező közhasznú szervezet nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, valamint a közhasznú szervezet részéről az önkéntessel kapcsolatot tartó személy nevét és értesítési lehetőségeit;
- az önkéntes tevékenységet a fogadónál közvetlenül irányító személy nevét, beosztását és értesítési lehetőségeit;
- az önkéntes tevékenységhez közvetlenül szükséges természetbeni juttatásokat, költségtérítéseket, s ezek szolgáltatási módját;
- tájékoztatást arról, hogy milyen felelősségi szabályok és biztosítási feltételek érvényesülnek az adott önkéntes jogviszonyban.
(3) A közhasznú önkéntes szerződést írásba kell foglalni az e törvény 3.§ (4) bekezdése által írt esetekben, valamint akkor, ha az önkéntes a tevékenységéről igazolást kér.
10.§ (1) A közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet tevékenységének keretében végzett közhasznú önkéntes tevékenységet legalább az e törvény 4. § (3) bekezdésének megfelelő tartalommal kell naprakészen nyilvántartani.
(2) Az önkéntesek számát és az általuk elvégzett, teljesített önkéntes tevékenységre vonatkozó legfontosabb adatokat a közhasznú szervezet a közhasznúsági jelentésnek a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámoló részében közzé teszi.
11. § (1) Ez a törvény 2005. január 1. napján lép hatályba.
(2) A törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően létrejött önkéntes jogviszonyokra kell alkalmazni.
12. § (1) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg módosulnak a (2)-(4) bekezdés szerinti jogszabályi rendelkezések.
(2) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény:
- 6.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében jogosult polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására, valamint önkéntesek igénybe vételére.”.
- 12.§ előtti cím és a 12.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„ A közcélú adománygyűjtés és az önkéntesek igénybe vételének szabályai
„12. § (1) A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés illetve önkéntes tevékenységre felkérés nem járhat az adományozók, (illetőleg) más személyek, illetőleg az önkéntesek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.”
- 14.§ (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, a vele önkéntes jogviszonyban álló személyt, valamint mindezek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti."
- 26.§ az alábbi o.) ponttal egészül ki:
„ o) közhasznú tevékenységet folytató önkéntes az a természetes személy, aki a közhasznú szervezet működését a létesítő okiratba foglalt valamely közhasznú cél megvalósítása érdekében személyes tevékenységével kényszer és ellenszolgáltatás nélkül segíti.”
(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény:
- a 3.§ az alábbi 75. ponttal egészül ki:
"75. Önkéntes tevékenység igazolása: az önkéntes tevékenységet szervező közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet által kiállított és a szervezet képviselője által aláírt olyan igazolás, amely tartalmazza az önkéntes tevékenységről és az önkéntes jogviszonyról szóló törvényben meghatározott adatokat."
- a 7.§ p) pontja helyébe az alábbi szöveg kerül:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket)
"p) a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költségét (akkor sem, ha azt nem a munkáltató viseli), továbbá a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja vagy az önkéntes tevékenység szervezőjeként illetve fogadójaként az önkéntes képzésének költségként elszámolt értékét, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, továbbá a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő, önkéntes) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értékét, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést, azzal, hogy egyebekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;"
- 1.sz.Melléklete az alábbi 8.34. ponttal egészül ki:
(8. A természetbeni juttatások közül adómentes:)
"8.34. A közhasznú önkéntes tevékenység folytatásához közvetlenül és igazoltan szükséges feltételek biztosítása körében a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet által az önkéntesnek nyújtott természetbeni szolgáltatás.„
INDOKOLÁS:
I. Általános indokolás
A nemzetközi gyakorlatban kialakult, megszokott és több európai országban külön törvényben is szabályozott az önkéntes tevékenység. Az erről most előterjesztett törvényjavaslat elfogadásával a jövőben az állampolgárok nem csak adományozással (ajándékozás és kötelezettségvállalás közérdekű célra útján) -, adóbevételről történő rendelkezés útján (személyi jövedelemadójuk meghatározott százalékának felajánlásával) -, hanem saját maguk által végzett tevékenységgel is segíthetnének törvényben elismert módon másokon illetve másoknak. Eddig erre csak az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet tagjaként az alapszabálynak megfelelő szervezeti tevékenységben részvétellel, a tagsági jogviszonynak megfelelő jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével volt törvényes lehetőség, vagy pedig külön, nevesített, együttműködésre irányuló jogviszonyon belül. (Például önkéntes tűzoltó, polgárőr, természetvédelmi őr, önkéntes véradó.) Az önkéntes tevékenységről és az önkéntes jogviszonyról szóló törvénnyel jogszabály által biztosított lehetőség nyílik az állampolgári öntevékenység mások javára szóló széles körű gyakorlására anélkül, hogy ez a jelenleg fennálló munkajogi, adózási, társadalombiztosítási, idegenrendészeti korlátokba ütközne.
Hiszen még a jelenlegi, jogi szempontból korlátozott és hátrányokkal sújtott szabályozási környezetben is jelentős Magyarországon az önkéntesek száma, tevékenységük összesített óraszáma és értéke. A Központi Statisztikai Hivatal Nonprofit szervezetek Magyarországon 2000. című kiadványának (KSH, Bp.2002.) adatai szerint a nonprofit szervezetek önkéntes segítőinek száma meghaladja a 400 ezer főt, s az általuk teljesített segítői órák száma a 35 és fél milliót! (Ez hozzávetőlegesen 17 és félezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felel meg. Ennyi tehát a társadalmi megtakarítása az önkéntes segítés nonprofit szervezeteken keresztül szerveződő részének.) Az önkéntes segítők tevékenységének értéke szakértői becslések szerint hozzávetőlegesen 18 milliárd forint.
A hatályos magyar jog - az egyes speciális önkéntes tevékenységekre irányuló külön szabályozáson kívül - nem szabályozza generális szinten az önkéntesek tevékenységét. Sőt, jogrendszerünk jelenleg még több ponton kifejezetten akadályozza, korlátozza az önkéntesek működését. Ilyen jogi akadályt jelentenek például az önkéntesek tevékenységével kapcsolatos költségek elszámolási nehézségei, az önkéntes tevékenységével kapcsolatosan juttatott természetbeni juttatás elszámolási és adózási kérdései, munkajogi értelemben vett "fekete-munkától" elhatárolás problémái, az idegenrendészeti akadályok (külföldiek itteni önkéntes segítésének illetve magyar állampolgárok külföldi önkéntesként működésének vízum, tartózkodási engedély problémái), jogviszony hiányában az önkéntes tevékenység szervezésének, megosztásának, irányításának és biztosításának kérdései.
A jogi szabályozásból hiányoznak azok a rendelkezések, amelyek alapján az önkéntesek tevékenysége jogalkalmazói mérlegelés nélkül is önálló és törvényes jogviszonynak minősülne Ezzel az önkéntes tevékenység saját jellegzetességeinek megfelelő jogi megítélés alá esne más tartalmú jogviszonyokkal való analogikus minősítés helyett.
A törvényjavaslat egy olyan önkéntes jogi szabályozási koncepciót ültet át a konkrét normaszövegbe, amelynek megvalósulása eredményeként:
a.) a társadalomban széles körűen gyakorolt önkéntes tevékenység a jövőben nem kerülhet át a jogellenesség világába;
b.) a meglévő jogi korlátok lebontásával minél nagyobb körben segíti az önkéntesség terjedését;
c.) az önkéntes tevékenység szervezése törvényes tevékenységgé válik;
d.) a közhasznú szervezetek létesítő okiratának megfelelő közhasznú tevékenysége körében végzett önkéntes tevékenység a közcélú adományozáshoz hasonló jogi környezetbe kerül.
A törvényjavaslat e szabályozási célok elérése érdekében:
1. Széles társadalmi körben intézményesíti az önkéntes tevékenységre vonatkozó jogviszonyt - az ajándékozáshoz, közérdekű kötelezettségvállalás polgári jogi szabályozásához hasonlóan. Ezzel elkerülhetővé teszi azokat a jelenlegi jogalkalmazási csapdákat, amelyek abból erednek, hogy az önkéntes segítőt - ilyen jogintézmény hiányában - a jogalkalmazók nem tudják máshova besorolni, mint a munkavállalói, megbízotti, vállalkozói körbe. Megszünteti az önkéntes tevékenységre vonatkozó kifejezetten hátrányos helyzetet.
2. Az önkéntes tevékenységre vonatkozó törvényi szabályozás lehetőséget teremt az önkéntes tevékenyéghez kapcsolódó saját jogú, külön jogalkalmazásra, amely az önkéntesség sajátosságainak megfelelő tartalmú és lehetőségeket biztosító jogi környezetet hoz létre. Ez megteremti az önkéntes tevékenység előnyös feltételeinek kialakulásához szükséges körülményeket. Az önkéntes tevékenységre vonatkozó szerződés polgári jogi elemeinek kimunkálásával a törvényjavaslat az önkéntes jogviszonyt az ajándékozó jogi pozíciójához hasonlóan legitimálja és minimális mértékben általános szinten szabályozza.
3. Szűkebb társadalmi körben - a közhasznú szervezetekhez kapcsolódva - a közhasznú önkéntes tevékenység támogatása, ösztönzése abban a körben, amelyben az állam számára az önkéntes tevékenység hiányzó forrást pótol vagy közfeladat ellátását segíti elő valamely hiányzó tevékenység gyakorlásával. Ez a lépés elősegítené az önkéntes tevékenységet támogató jogi környezet kialakulását a közcélú adományozáshoz analóg módon.
4. A javasolt önkéntes tevékenységre vonatkozó törvényi szabályozás megtartotta azokat az elvi követelményeket, amelyek a törvényjavaslat széles körű civil nonprofit szakértői előkészítése során megfogalmazódtak. Ezek a következők:
a.) a jogi szabályozás szervezetsemlegessége;
b.) a tartós és rendszeres, illetve alkalmi önkéntes tevékenység megkülönböztetése;
c.) Az önkéntesek minél szélesebb körére történő kiterjesztése;
d.) A fiatalok önkéntes tevékenységeinek változatos formáinak ösztönzése. (Nem csak az önkéntes tevékenység reális eredményeiben, hanem a részt vevő fiatal állampolgárok nevelésében, személyiségformálódásában, szocializációjában, világképében és a közösségi kapcsolataikban mással nem pótolható eredmények elérése érdekében. A törvényjavaslat éppen ezért nem állít fel életkorhoz rendelt külön, speciális szabályokat a gyerekek önkéntes segítő tevékenységére vonatkozóan.)
e.) A szabályozott jogi környezet megteremtésével ne hozza hátrányosabb helyzetbe az önkénteseket, a jogosultakat, valamint az önkéntes tevékenység szervezőit.
Mindezek figyelembevételével az önkéntes tevékenységet a törvényjavaslat az ajándékozáshoz és a közérdekű kötelezettségvállaláshoz hasonló polgári jogviszonyként határozza meg: az ajándékozó és a közérdekű kötelezettségvállaló vagyoni értéket juttat a jogosultnak; az önkéntes pedig tevékenységet, s ami ehhez szükséges: időt, energiát és sok esetben szaktudást is.
II. Részletes indokolás
A törvényjavaslat 1.§-a a törvény céljaként a szolidaritás, az öntevékenység és a közfeladatok ellátásában történő állampolgári együttműködés elismerésének és ösztönzésének mozzanatait emeli ki. Az önkéntes segítés legalitásának megteremtése olyan jogalkotói tett, amely hosszú távon befolyásolja a civil nonprofit szektor megerősödésének folyamatait Magyarországon. A törvény hatálya kiterjed - az önkéntes állampolgárságától függetlenül - a Magyar Köztársaság területén, illetve a magyar állampolgárok által magyar szervező, vagy fogadó közreműködésével külföldön végzett önkéntes tevékenységre.
A törvényjavaslat 2.§-a meghatározza az önkéntes tevékenység jogi fogalmát. Az európai hasonló jogintézményeknek megfelelő módon az önkéntes tevékenységet három fogalmi elem alkotja: természetes személy, más vagy mások javára, kényszer és ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenysége. Fontos eleme a meghatározásnak az önkéntes tevékenység kisegítő (szubszidiárius) jellege: az adott tevékenység más vonatkozó jogviszony (például megbízási, tagsági, munkavégzésre irányuló jogviszony) hiányában tartozik az önkéntes tevékenység fogalmi körébe. Ez egyben az önkéntes tevékenység fogalmának általános jellegét, átfogó hatókörét és háttérszabály szerepét is jelzi: ha más jogszabály alapján az önkéntes tevékenységet nem speciális jogviszony (például önkéntes tűzoltói jogviszony) alapján végzik, akkor önkéntes jogviszony jön létre.
A (2) - (4) bekezdés azokat az elhatárolásokat írja le, amelyek szerint nem önkéntes vagy nem ellenszolgáltatás nélküli az adott segítő tevékenység. Az (5) bekezdésben a törvénytervezet kimondja, hogy mi nem minősül ellenszolgáltatásnak: az önkéntes tevékenységhez közvetlenül szükséges természetbeni juttatás vagy ennek költségének megtérítése, valamint a jogszabály által az önkéntességhez rendelt jogosultság, továbbá az önkéntes elismerése és jutalma, ez utóbbi esetben akkor, ha belül marad a személyi jövedelemadó-mentesség értékhatárán. Azért fontos, hogy a törvény meghatározza az ellenszolgáltatás fogalma alóli kivételeket, mert az önkéntesség ösztönzésének, segítésének, gerjesztésének számtalan olyan formája ismert már a világban, amelyek e szabályozás nélkül érdekeltségi viszonynak, előnynek, jövedelemnek - ellenszolgáltatásnak minősülnének. Márpedig az nyilvánvalóan nem cél, hogy az önkéntes tevékenységhez kapcsolódó minden fajta, célú, típusú jogkövetkezményt kizárjon a törvény.
A törvényjavaslat 3.§-a az önkéntes jogviszony létrejöttének és megszűnésének általános szabályait határozza meg. Az önkéntes jogviszony létrejöttéhez 3 feltétel egyidejű megléte szükséges: az önkéntes kötelezettségvállalása a törvénynek megfelelő önkéntes tevékenységre, a kötelezettségvállalás elfogadása, valamint a törvényben meghatározott kizáró okok hiánya. Az (1) bekezdés speciális szabályként meghatározza, hogy az egyesületi tagsági jogviszony, valamint az alapítványi tisztségviselői megbízási jogviszony keretében végzett tevékenység önkéntes jogviszonyt is megtestesít egyben, amennyiben az a törvényben foglalt egyéb feltételeknek megfelel. Ezzel az önkéntes jogviszonyra vonatkozó szabályok az önkéntes alapon végzett alapítványi tisztségviselői, valamin egyesületi tagsági tevékenységre is kiterjeszthetők.
A (2) bekezdés tisztázza az önkéntes jogviszony alanyainak elnevezését, a (3) - (6) bekezdés pedig meghatározza az önkéntes jogviszony létrehozásához szükséges kötelezettségvállalásra vonatkozó szerződés megkötésének feltételeit. A szerződésben a feleknek meg kell állapodniuk az önkéntes tevékenység elvégzéséhez vagy folytatásához szükséges feltételekben. Meg kell határozniuk az önkéntes tevékenység tárgyát, időpontját és tartamát, az önkéntes jogviszonyban kötelezettséggel és jogosultsággal bíró alanyokat, az önkéntes tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségeket. A törvényjavaslat értelmében jogszabály az önkéntes szerződés megkötésének részletes szakmai feltételeit és eljárási szabályait megállapíthatja. A (4) bekezdés meghatározza azon esetek körét, melyekben írásbeli formát követel meg az önkéntes jogviszony létrejöttéhez. Általában a Ptk. szerint a jogszabály által előírt alakiságok hiánya a szerződés érvénytelenségét eredményezi. Ezért a (4) bekezdés utolsó mondata kimondja, hogy az írásba foglalás elmulasztása esetében sem érvénytelen az önkéntes szerződés, ha tartalma a törvénynek megfelelt és reálisan meg is valósult. Az persze másik kérdés, hogy az írásba foglalás hiánya a közterhek alóli mentesség elvesztésével járhat a tervezet 4.§ (1) bekezdése szerint.
Az (5) bekezdés a korlátozottan cselekvőképes (14-18 év közötti) kiskorú önkéntes tevékenységgel kapcsolatosan rögzíti, hogy annak vállalása személyes jellegű jognyilatkozat, ebből következően általában a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül megtehető. (Ugyanúgy, mint például az iskolai diákönkormányzatban, gyermekszervezetben részvételnél.) Kell viszont a törvényes képviselő hozzájárulása mindazon időtartamú és gyakoriságú kötelezettségvállalás esetében, amelyekre a törvény írásbafoglalási kötelezettséget ír elő. Ezzel a megoldással a kiskorú fiatalok igen gyakori önkéntessége elé a törvény nem gördít indokolatlan adminisztratív akadályokat, ugyanakkor a nagyobb mértékű önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalás eseteiben a törvényes képviselő hozzájárulásának kikötésével a gyermekek védelme érdekében is garanciát intézményesít.
A (8) - (9) bekezdések meghatározzák az önkéntes jogviszony megszűnésének egyes eseteit, illetve a jogviszony megszűnésének következményeit. A szabályozás az ajándék visszakövetelésének polgári jogi logikáját követve mondja ki, hogy a már teljesített önkéntes tevékenység és annak semmilyen ellenértéke nem követelhető vissza, viszont tartalmazza a megígért, de még nem teljesített önkéntes tevékenység megszüntetésének jogszerű esetköreit.
A törvényjavaslat 4.§-a kimondja a törvénynek megfelelő önkéntes tevékenység közteher-mentességét. E jogtétel értelmében az önkéntes által a jogosult javára teljesített tevékenység, mint tevékenység nem lehet alapja a jogosult személyi jövedelemadójának, mint szolgáltatás nem lehet alapja az általános forgalmi adónak, s mint vagyoni érték ajándékozása nem szolgálhat illeték megállapítás alapjául. A közteher-mentesség jelenti azt is, hogy semmilyen járulékfizetési kötelezettség vagy helyi adóztatás nem épülhet az önkéntes tevékenységre.
A (2) bekezdés az önkéntes tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedély, vagy egyéb jogosultság követelményeinek esetét szabályozza, a (3) bekezdés pedig az önkéntes tevékenység ellenőrizhetőségének feltételeit írja elő: az önkéntes tevékenységről naprakész nyilvántartást kell vezetni.
Az 5. § az önkéntes kötelezettségeit határozza meg a tevékenységi szabályokkal kapcsolatosan. Az önkéntes köteles megismerni és alkalmazni az adott tevékenységre vonatkozó szakmai, adatvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi és más rendészeti szabályokat; továbbá köteles megismerni és betartani annak a szervezetnek, intézménynek a tevékenységhez kapcsolódó szabályzatait, amelyeknél végzi az önkéntes tevékenységet. Ennek az önkéntessel történő megismertetése, elsajátíttatása, az önkéntes tevékenység szabályszerű végzésére felkészítés a szervező vagy a fogadó kötelezettsége
A (3) bekezdés az önkéntesre vonatkozó szakmai, adatvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi és más rendészeti szabályok betartását és betartatását az önkéntes tevékenységet szervező és fogadó kötelezettségévé teszi. Mindezen szabályoknak az önkéntes tevékenységgel kapcsolatosan felmerülő felelősségi kérdések megválaszolásában van jelentősége.
A 6.§ szabályozza az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos felelősségi viszonyokat. Saját tevékenységéért természetszerűen az önkéntes felel - a polgári jogi általános szabályok szerint. Ha az önkéntes tevékenységet szervező szervezi, akkor a szervező egyetemleges felelőssége fennáll mindaddig, amíg nem bizonyítja, hogy az önkéntes kiválasztása, felkészítése, irányítása és ellenőrzése területén nem követett el felróható mulasztást. Ha pedig az önkéntes tevékenység folytatásának feltételeit fogadó biztosítja, az önkéntes által okozott kárért csak akkor felel, ha az önkéntes kiválasztásában, felkészítésében, utasításokkal ellátásában és felügyeletében, a kár megelőzése és elhárítása terén felróható mulasztás terheli. Jogszabály felhatalmazása alapján kiadott szabályzat, valamint az önkéntes szerződés ennél szigorúbb felelősségi szabályokat is megállapíthat a fogadó terhére.
A törvény szabályozza az önkéntes tevékenység során vagy azzal összefüggésben az önkéntesnek okozott károkozás esetét is: e károkért a károkozó a polgári jog általános szabályai szerint felel. Ha az önkéntes tevékenységet szervező szervezi, illetve az önkéntes tevékenység folytatásának feltételeit fogadó biztosítja, a szervező illetve a fogadó a károkozóval egyetemlegesen felel az önkéntesnek okozott kárért, de a szervező illetve a fogadó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy - az önkéntes kiválasztásában, felkészítésében, utasításokkal ellátásában és felügyeletében, a kár megelőzése és elhárítása terén - felróható mulasztás nem terheli.
Az (5) bekezdés törvényi lehetőséget biztosít az önkéntes által okozott károkra felelősségbiztosítást kötni úgy, hogy a biztosítás megkötésére a törvény az önkéntest, az önkéntes tevékenység szervezőjét és az önkéntes tevékenységét irányító intézményt is feljogosítja.
A 7.§ az önkéntes tevékenység igazolását írja elő arra az esetre, ha az önkéntes ezt kéri. Az igazolásnak a törvény által remélhetően gerjesztett mindazon jövőbeni kedvezmények és jogosultságok esetében lesz nyilvántartási, garanciális és ellenőrzési szerepe, amelyeket a különböző ágazati jogszabályok, intézményi szintű szabályzatok majd tartalmaznak. (Ebbe a körbe tartoznak az idegenrendészeti, utazási kedvezményi, egészségbiztosítási, honvédelmi, felsőoktatási, közoktatási, szociális, egészségügyi, sport kérdések szakmai megoldása az önkéntesekkel kapcsolatosan.) A törvény meghatározza az önkéntes tevékenység igazolásának tartalmi elemeit, illetve azok – elsősorban érdemi, minőségi elemek példálózó megnevezésével – bővítésének lehetőségét.
A 8.§ lehetővé teszi, hogy a most még nem létező jogosultságok és kedvezmények jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó szabály, közoktatási és felsőoktatási vagy egyéb intézményi szabályzat általi jövőbeni megállapítását.
A (2) bekezdés törvényi lehetőséget kínál fel a munkáltatóknak a önkéntes tevékenység céljára nyújtandó mentesítések és kedvezmények egyedi alkalmazásához.
A (3) bekezdés megtiltja, hogy a munkáltató munkavállaló foglalkoztatását a jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján alkalmazottal betöltendő munkakörökre önkéntes fogadásával váltsa ki. Ez a szabály a munkaerőpiac védelmét biztosítja.
A 9.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a közhasznú szervezetek által kezdeményezett, szervezett és lebonyolított önkéntes tevékenység közhasznú tevékenységnek minősül, ha a közhasznú szervezet létesítő okirata szerinti közhasznú tevékenység gyakorlását szolgálja. Ezzel a megállapítással a törvény az önkéntesek közhasznú szervezetek által szervezett tevékenységére vonatkoztatná mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a magyar jogrendszer már ma is biztosít a közhasznú szervezeteknek.
A (2) bekezdés a közhasznú önkéntes tevékenység feltételeinek megállapítását szerződésre utalja, s megállapítja az önkéntes szerződés minimális tartalmi kellékeit. Egyéb kérdésekre vonatkozóan a (3) bekezdés utalást tartalmaz a törvényjavaslat 3.§ (4) bekezdésére, az önkéntes szerződés alakszerűségeinek szabályaira.
A 10.§ a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet tevékenységének keretében végzett közhasznú önkéntes tevékenységgel kapcsolatosan is előírja a nyilvántartási kötelezettséget, azzal, hogy a közhasznúsághoz fűződő előnyök és jogosultságok rendszeréből adódó átláthatósági követelményt hangsúlyosan érvényesíti: az önkéntesek számát, az általuk elvégzett, teljesített önkéntes tevékenységre vonatkozó legfontosabb adatokat a közhasznú szervezet a közhasznúsági jelentésében a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámoló részeként közzé kell tenni.
A 11.§ a hatálybalépésről rendelkezik oly módon, hogy a törvény szabályai csak a hatályba lépését követően létrejött önkéntes jogviszonyokra vonatkozzanak.
A 12.§-ban a törvényjavaslat az önkéntes tevékenység magyarországi meghonosítását és gyakorlását három kapcsolódó törvény módosításával segíti:
ad.1. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvény módosítása azt célozza, hogy a jog által megkülönböztetett tartalmú (közhasznú) önkéntes tevékenység is hasonló (törvényben preferált) állampolgári magatartás legyen, mint a közcélú adományozás. A Javaslat a törvény szerkezetét követve az adományozás folyamatára, felhasználására, nyilvántartására, igazolására vonatkozó szabályokat következetesen kiegészíti az önkéntes tevékenységre vonatkozó szabályokkal.
ad.2. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása azt célozza, hogy az önkéntesek a tevékenységükhöz szükséges költségeik viselésére vagy megtérítésére, képzési és természetbeni juttatásaikra vonatkozó adómentességet biztosítsa. (Megszüntetendő a mai adójogi szabályozásnak azt az életszerűtlen és diszfunkcionális hatását, hogy az önkéntes – azon túl, hogy segítői munkájáért nem kap ellenértéket – még az ezzel kapcsolatos költségeit is maga kénytelen állni, vagy az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos természetbeni juttatást az önkéntes tevékenységet szervező közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet csak adózottan biztosíthatja számára.) A törvényjavaslat csak a természetbeni juttatások kérdésében állít fel a közcélú adományozással azonossági szabályt, az önkéntes tevékenységgel átadott tevékenység vagyoni értékét nem minősíti közcélú adománynak. (Érzékelve és akceptálva a magyar adójogi szabályozásnak azt a kezdetleges állapotát, hogy a személyi jövedelemadózás területén csak és kizárólag a készpénz-adományt ismeri el a hatályos jog közcélú adománynak. Ehhez képest sem az ingó, sem a más vagyoni érték közcélú juttatása ma még nem jár személyi jövedelemadó-kedvezménnyel (ellentétben a társasági adó rendszerével, amelyben már elismert a közcélú ingóadomány kedvezményezettsége), tehát az önkéntes tevékenység, mint a közcélú tevékenység adókedvezményére irányuló javaslatot is majd az önkéntes tevékenységről és az önkéntes jogviszonyról szóló törvény egy későbbi módosítása során célszerű javasolni.
2004. február 25.
Készült az Önkéntes Központ Alapítványban a két éve folyamatban lévő előkészítő munka eredményeként, valamint az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Civil Kapcsolatok Igazgatósága támogatásával 2003. november 1. és 2004. február 19. között lefolytatott regionális önkéntes konferenciák és jogi szakmai konzultációk tapasztalatai alapján.
