Törvényjavaslat az önkéntes tevékenységről és önkéntes jogviszonyról 2004 február
A Magyar Köztársaság e törvénnyel elismeri a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára végzett önkéntes tevékenységét és támogatja a közhasznú tevékenységek végzésére irányuló szervezett önkéntességet. Az Európában már elterjedt gyakorlatnak megfelelően a törvény megkülönbözteti az önkéntességet a fizetett munka minden formájától, s az önkéntes jogviszonyra vonatkozó jogi szabályozás kialakításával lehetővé teszi a társadalmi erőforrások e hatékony felhasználási formájának elterjedését. A Magyar Köztársaság Országgyűlése az önkéntes tevékenységre és jogviszonyra vonatkozó törvény megalkotásával újabb hatékony lépést kíván tenni az állampolgárok és a civil társadalom szervezetei részvételének erősítése érdekében a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésének folyamataiban. E társadalmi részvétel egyértelmű, stabil jogi feltételeinek megteremtése mellőzhetetlen és elsőrendűen fontos.
A magyar jogrendszer több ponton már ma is érint önkéntes jellegű tevékenységeket. Ezek a jogi szabályozások változatlanul hatályban maradnak, az önkéntes jogviszonyról szóló törvény elismeri e tevékenységek önkéntes jellegét és semmilyen értelemben nem érinti ezek társadalmi megbecsülését és támogatásuk, szervezésük, kedvezményeik rendszerét. Az önkéntes jogviszonyra vonatkozó törvény azoknak az önkéntes tevékenységeknek a jogi szabályozási hiányát pótolja elsősorban, amelyek mindeddig nem tartoztak más jogviszony fogalmi körébe.
1.§ A törvény célja, hogy elismerje és ösztönözze a társadalom tagjainak szolidaritását jelző, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a közfeladatok ellátásában az egyének együttműködését megvalósító önkéntes tevékenységeket.
2.§ (1) Önkéntes tevékenység a magánszemély által más vagy mások javára kényszer vagy ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység.
(2) Önkéntes az a magánszemély, aki az önkéntes tevékenységet végzi.
(3) Nem minősül önkéntesnek az a tevékenység, amelynek alapja munkaviszonynak vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonynak megfelelő tartalmú jogok gyakorlása illetve kötelezettségek teljesítése.
(4) Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója az önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut. Ellenszolgáltatás az is, ha egy másik jogviszonyból eredő kötelezettséget az önkéntes tevékenységgel teljesítenek.
(5) Nem minősül ellenszolgáltatásnak az önkéntes tevékenység végzéséhez közvetlenül szükséges természetbeni juttatás vagy ezek költségeinek az önkéntes számára történő megtérítése, valamint jogszabály által az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban meghatározott jogosultság. Az önkéntes segítő tevékenységhez közvetlenül szükséges természetbeni juttatás különösen a munkaruha, védőruha, balesetvédelmi és betegségmegelőző szolgáltatások, a felszerelés, képzés, szállítás, szállás. Szintén nem minősül ellenszolgáltatásnak az önkéntes tevékenységhez kapcsolódó, a szervező, a fogadó vagy más által az önkéntesnek nyújtott erkölcsi elismerés, kitüntetés, alkalmi vagy ünnepi jutalom – a jutalom esetében akkor, ha értéke nem haladja meg a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott adómentes mértéket.
(6) Nem tartozik e törvény szabályozási körébe a közvetlenül a politikai pártok működését, hatását, választási eredményeit segítő önkéntes jellegű tevékenység, valamint a közvetlenül egyházi tevékenység keretébe tartozó önkéntes jellegű tevékenység.
3.§ (1) Önkéntes jogviszony jön létre, ha az önkéntes az e törvénynek megfelelő önkéntes tevékenységre kötelezettséget vállal, az önkéntes tevékenység jogosultja, szervezője vagy fogadója ezt a kötelezettségvállalást elfogadja, s mindez nem tartozik más jogviszony által meghatározott jogok vagy kötelezettségek körébe. Az egyesületi tagsági jogviszony keretében, valamint az alapítványi tisztségviselői megbízási jogviszonyban végzett önkéntes tevékenység alapján - ha megfelel e törvénybe foglalt egyéb feltételeknek - önkéntes jogviszony is létrejön.
(2) Az önkéntes jogviszony alanyai lehetnek az önkéntes (kötelezett), az önkéntes tevékenység eredménye által közvetlenül érintett személy (jogosult), az önkéntes tevékenységet szervező másik személy (szervező), és az önkéntes tevékenység helyszínét illetve szervezeti, működési kereteit biztosító személy (fogadó).
(3) Az önkéntes jogviszony létrehozásához szükséges kötelezettségvállalás önkéntes szerződés keretében történik. Az önkéntes szerződésben állapodnak meg a felek az önkéntes tevékenység elvégzéséhez vagy folytatásához szükséges feltételekben; így elsősorban az önkéntes tevékenység tárgyában, időpontjában és tartamában, az önkéntes jogviszonyban kötelezettséggel és jogosultsággal bíró alanyokban, az önkéntes tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségekben. Jogszabály meghatározhatja az önkéntes szerződés megkötésének részletes szakmai feltételeit és eljárási szabályait.
(4) Az önkéntes szerződést a szervezőnek vagy a fogadónak írásba kell foglalni, ha az önkéntes ezt kéri, valamint akkor, ha az önkéntes tevékenységre irányuló kötelezettségvállalás legalább három hónapot meghaladó időtartamra vagy határozatlan időre szól, s legalább heti gyakoriságú és alkalmanként napi két órát meghaladó rendszeres tevékenységre irányul. Minden esetben írásban kell megkötni az önkéntes szerződést, ha külföldi állampolgár Magyarországon vállalt önkéntes tevékenységére -, vagy magyar állampolgár külföldön vállalt önkéntes tevékenységére vonatkozik.
(5) A 14-18 év közötti korlátozottan cselekvőképes kiskorú önkéntes tevékenységre irányuló jognyilatkozata személyes jellegű jognyilatkozatnak minősül, s a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül megtehető, ha e törvény szerint az önkéntes szerződést nem kell írásba foglalni.
(6) Az önkéntes tevékenység teljesítésének feltételeként ellenszolgáltatás érvényesen nem köthető ki sem a kötelezett, sem a szervező, sem a fogadó javára.
(7) Az elvégzett önkéntes tevékenység vagy annak bárhogyan megállapított értéke nem követelhető vissza.
(8) A határozatlan időre és rendszeres tevékenységre szóló önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalását az önkéntes a jövőbeni teljesítésre vonatkozóan bármikor visszavonhatja. A meghatározott eredményre irányuló vagy határozott időtartamú önkéntes tevékenységre irányuló kötelezettségvállalást a kötelezett a teljesítés előtt visszavonhatja, ha az önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalása után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a teljesítés tőle többé el nem várható. Az önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalást olyan formában, alakszerűség és eljárás mellett kell visszavonni, ahogyan az önkéntes jogviszony létrejött.
(9) Az önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalás megszűnik a kötelezett halálával, a jogosult halálával, a szervező vagy a fogadó jogutód nélküli megszűnésével illetve az önkéntes tevékenység lehetetlenné válásával.
4.§ (1) Az önkéntes tevékenység közterhek nélkül végezhető.
(2) Az önkéntes tevékenységhez csak abban az esetben kell hatósági engedély vagy jogosultság, ha a tevékenység végzéséhez jellegénél fogva a jogszabály engedélyt, hozzájárulást vagy nyilvántartásba vételt rendel.
(3) Az önkéntes tevékenységről a szervező és a fogadó köteles naprakész nyilvántartást vezetni, amelyből legalább az önkéntes személye, az önkéntes által végzett önkéntes tevékenységnek időpontja, tartama, helye és jellege megállapítható legyen. Ha az önkéntes tevékenység végzésének feltételeit fogadó biztosítja, a nyilvántartásnak a fogadó személyre, intézményre vagy szervezetre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.
5.§ (1) Az önkéntes köteles megismerni és alkalmazni az adott tevékenységre vonatkozó szakmai, munkavédelmi, tűzvédelmi és más rendészeti szabályokat; továbbá köteles megismerni és betartani annak a szervezetnek, intézménynek a tevékenységhez kapcsolódó szabályzatait, amelyeknél végzi az önkéntes tevékenységet.
(2) Ha az önkéntes tevékenységet szervező vagy fogadó szervezi, az (1) bekezdésben írt szabályoknak az önkéntessel történő megismertetése, elsajátíttatása, az önkéntes tevékenység szabályszerű végzésére felkészítés a szervező vagy a fogadó kötelezettsége.
6.§ (1) Az önkéntes által az önkéntes tevékenységgel összefüggésben az önkéntes jogviszony jogosultjának, a szervezőnek, a fogadónak, illetve másnak okozott kárért az önkéntes a polgári jog általános kártérítési szabályai szerint felel.
(2) Ha az önkéntes tevékenységet szervező szervezi, a szervező az önkéntessel egyetemlegesen felel az önkéntes által okozott kárért. Az önkéntes tevékenységet szervező személy mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az önkéntes kiválasztásában, felkészítésében, utasításokkal ellátásában és felügyeletében, a kár megelőzése és elhárítása terén felróható mulasztás nem terheli.
(3) Ha az önkéntes tevékenység folytatásának feltételeit fogadó biztosítja, az önkéntes által okozott kárért akkor felel, ha az önkéntes kiválasztásában, felkészítésében, utasításokkal ellátásában és felügyeletében, a kár megelőzése és elhárítása terén felróható mulasztás terheli. Jogszabály felhatalmazása alapján kiadott szabályzat, valamint az önkéntes szerződés ennél szigorúbb felelősségi szabályokat is megállapíthat a fogadó terhére.
(4) Az önkéntes tevékenység során vagy azzal összefüggésben az önkéntesnek okozott kárért a károkozó a polgári jog általános szabályai szerint felel. Ha az önkéntes tevékenységet szervező szervezi, illetve az önkéntes tevékenység folytatásának feltételeit fogadó biztosítja, a szervező illetve a fogadó a károkozóval egyetemlegesen felel az önkéntesnek okozott kárért. A szervező illetve a fogadó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az önkéntes kiválasztásában, felkészítésében, utasításokkal ellátásában és felügyeletében, a kár megelőzése és elhárítása terén felróható mulasztás nem terheli.
(5) Az önkéntes által az önkéntes tevékenységgel összefüggésben okozott kár megtérítésére, valamint az önkéntes tevékenységgel összefüggésben az önkéntesnek okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítás köthető. E biztosítást az önkéntes jogviszony bármelyik alanya megkötheti.
7.§ (1) A szervező vagy a fogadó az önkéntes kérésére igazolást állít ki az elvégzett önkéntes tevékenységről. (önkéntes tevékenység igazolása) Az önkéntes tevékenység igazolása tartalmazza:
a.) az önkéntes tevékenységet szervező vagy fogadó nevét, székhelyét, nyilvántartásba vételi számát és adószámát;
b.) az önkéntes nevét, állandó lakóhelyét, adóazonosító jelét;
c.) az önkéntes tevékenység időpontját, helyszínét, időtartamát és tartalmát;
d.) az önkéntes tevékenységet szervező képviselőjének nevét és aláírását;
e.) az igazolás kiállításának dátumát.
(2) Az önkéntes tevékenység igazolása az (1) bekezdésben írtakon kívül tartalmazhat egyéb adatokat és információkat is a szervező részéről, különösen az elvégzett közhasznú önkéntes tevékenység jellegére, minőségére, értékére vagy a közhasznú önkéntes tevékenységgel illetve az önkéntessel kapcsolatos egyéb körülményekre vonatkozó megállapításokat.
(3) Az önkéntes tevékenységet szervező vagy fogadó által kiállított igazolások egy példányát a kiadásának évét követő öt naptári évig meg kell őrizni, s az abba foglalt személyes adatok védelmét biztosítani kell.
8. § (1) Az önkéntes tevékenységről szóló igazolás alapján jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó szabály, közoktatási és felsőoktatási intézményi szabályzat az állampolgár, a külföldi, a munkavállaló, a tanuló, a hallgató és mások számára jogosultságokat, kedvezményeket állapíthat meg.
(2) A munkáltató az önkéntes tevékenység céljára a munkavégzési kötelezettség alól mentesítést, munkaidő-kedvezményt vagy szabadságot biztosíthat.
(3) Az önkéntes tevékenység fogadásával a munkáltató nem válthatja ki munkavállaló foglalkoztatását a jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján alkalmazottal betöltendő munkakörökre.
9.§ (1) A közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet által – a létesítő okiratába foglalt közhasznú tevékenység gyakorlására – szervezett önkéntes tevékenység közhasznú tevékenységnek minősül. (közhasznú önkéntes tevékenység)
(2) A közhasznú önkéntes tevékenység lényeges feltételeiről közhasznú önkéntes szerződés rendelkezhet, amelyben meg kell határozni legalább:
- az önkéntes nevét, állandó lakóhelyét;
- a vállalt önkéntes tevékenységet, annak helyét és időtartamát;
- a szervező közhasznú szervezet nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, valamint a közhasznú szervezet részéről az önkéntessel kapcsolatot tartó személy nevét és értesítési lehetőségeit;
- az önkéntes tevékenységet a fogadónál közvetlenül irányító személy nevét, beosztását és értesítési lehetőségeit;
- az önkéntes tevékenységhez közvetlenül szükséges természetbeni juttatásokat, költségtérítéseket, s ezek szolgáltatási módját;
- tájékoztatást arról, hogy milyen felelősségi szabályok és biztosítási feltételek érvényesülnek az adott önkéntes jogviszonyban.
(3) A közhasznú önkéntes szerződést írásba kell foglalni az e törvény 3.§ (4) bekezdése által írt esetekben, valamint akkor, ha az önkéntes a tevékenységéről igazolást kér.
10.§ (1) A közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet tevékenységének keretében végzett közhasznú önkéntes tevékenységet legalább az e törvény 4. § (3) bekezdésének megfelelő tartalommal kell naprakészen nyilvántartani.
(2) Az önkéntesek számát és az általuk elvégzett, teljesített önkéntes tevékenységre vonatkozó legfontosabb adatokat a közhasznú szervezet a közhasznúsági jelentésnek a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámoló részében közzé teszi.
11. § (1) Ez a törvény 2005. január 1. napján lép hatályba.
(2) A törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően létrejött önkéntes jogviszonyokra kell alkalmazni.
12. § (1) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg módosulnak a (2)-(4) bekezdés szerinti jogszabályi rendelkezések.
(2) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény:
- 6.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében jogosult polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására, valamint önkéntesek igénybe vételére.”.
- 12.§ előtti cím és a 12.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„ A közcélú adománygyűjtés és az önkéntesek igénybe vételének szabályai
„12. § (1) A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés illetve önkéntes tevékenységre felkérés nem járhat az adományozók, (illetőleg) más személyek, illetőleg az önkéntesek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.”
- 14.§ (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, a vele önkéntes jogviszonyban álló személyt, valamint mindezek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti."
- 26.§ az alábbi o.) ponttal egészül ki:
„ o) közhasznú tevékenységet folytató önkéntes az a természetes személy, aki a közhasznú szervezet működését a létesítő okiratba foglalt valamely közhasznú cél megvalósítása érdekében személyes tevékenységével – tagsági jogviszonyon és más vonatkozó jogviszonyon kívül - kényszer és ellenszolgáltatás nélkül segíti.”
(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény:
- a 3.§ az alábbi 75. ponttal egészül ki:
"75. Önkéntes tevékenység igazolása: az önkéntes tevékenységet szervező közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet által kiállított és a szervezet képviselője által aláírt olyan igazolás, amely tartalmazza az önkéntes tevékenységről és az önkéntes jogviszonyról szóló törvényben meghatározott adatokat."
- a 7.§ p) pontja helyébe az alábbi szöveg kerül:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket)
"p) a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költségét (akkor sem, ha azt nem a munkáltató viseli), továbbá a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja vagy az önkéntes tevékenység szervezőjeként illetve fogadójaként az önkéntes képzésének költségként elszámolt értékét, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, továbbá a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő, önkéntes) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értékét, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést, azzal, hogy egyebekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;"
- 1.sz.Melléklete az alábbi 8.34. ponttal egészül ki:
(8. A természetbeni juttatások közül adómentes:)
"8.34. A közhasznú önkéntes tevékenység folytatásához közvetlenül és igazoltan szükséges feltételek biztosítása körében a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet által az önkéntesnek nyújtott természetbeni szolgáltatás.„
2004. február 5.
Készült az Önkéntes Központ Alapítványban a két éve folyamatban lévő előkészítő munka eredményeként, valamint az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Civil Kapcsolatok Igazgatósága támogatásával 2003. november 1. és 2004. január 26. között lefolytatott regionális önkéntes konferenciák és jogi szakmai konzultációk tapasztalatai alapján.
